Nincs mit mondanom, nincs mit mondanod. Szemed jégvirág borítja, már mögé nem láthatok. Nincs mit mondanod, nincs mit mondanom. Párosan viselt magányunk súlya nem megosztva nyom: egészben a vállado… more →
Verspatikaverspatika wrote 3 weeks ago: Nincs mit mondanom, nincs mit mondanod. Szemed jégvirág borítja, már mögé nem láthatok. Nincs mit … more →
verspatika wrote 1 month ago: Belátom, nincs menekvés. Veled kell végigélnem - ha van még – hátralévő harminc vagy negyve … more →
verspatika wrote 3 months ago: Éjfélkor a sötét belémlát, ilyenkor vallanak a némák, és a süketek dobhártyája beleremeg az éjsza … more →
verspatika wrote 4 months ago: Ölelésünkben összeér: talán a szív, talán a vér. Az éjszakában összeköt: talán a fény, talán a köd … more →
verspatika wrote 5 months ago: És hó esett a tiszta víztükörre, a pelyheket nagy hullám kapta ölbe, és vízzé vált a hó ott mindör … more →
verspatika wrote 8 months ago: Nem csókoltalak szájon. Még át se fogtalak. Kezed se volt kezemben. S jártunk a fák alatt. Vártad … more →
verspatika wrote 1 year ago: Szeretlek. Tőlem el ne várd szokott módját a széptevésnek, téged aláznának meg a bókká butított e … more →
verspatika wrote 1 year ago: Anyám mikor templomba hívsz vasárnap s én nem megyek s arcodra csöpp ború száll: csak annyit érts, … more →
verspatika wrote 1 year ago: Itt már a szavak mitsem érnek, csak nézni kell és nem beszélni, se kérdeni, se válaszolni, csak né … more →