hogy megtelt az idő, mióta te meg én, mióta ketten várunk itt a szabadítóra forrongva, fájva, tehetetlen micsoda töménységű izzás kívül belül torlódik, árad egyszerre szinte körülindáz ezer ága egy új… more →
Verspatikaverspatika wrote 5 months ago: hogy megtelt az idő, mióta te meg én, mióta ketten várunk itt a szabadítóra forrongva, fájva, tehete … more →
verspatika wrote 9 months ago: Az élet fut el így a félhomályban, az arcod egy percre felragyog, égmély a két szemed, iránytalan zu … more →
verspatika wrote 9 months ago: és a szemed, a két szemed mélyenincs örvényébe vesztem rejtettél és rejtettelek a szám a szád, kezed … more →
verspatika wrote 1 year ago: a fogkeféd elcsomagoltam kidobni nem vitt rá a lélek maradok hát gyógyíthatatlan szentimentális amíg … more →
verspatika wrote 1 year ago: Az októberi szél meghozta hát az ilyenkor szokásos hideget. Feltisztult ég, csíramentes világ. Taval … more →
verspatika wrote 1 year ago: elbontották a parkot is a téren ahol szerettük egymást, nyoma vész a térbeli környéknek észrevétlen … more →
verspatika wrote 1 year ago: A csend üvegjét feszíti a fagy. Koppanó zaj a macskalépteké. Mint déli szél, többé sehol se vagy, va … more →