Az angol Chartered Management Institute (CMI) nemrég tette közzé tizenhét lehetséges forgatókönyvön alapuló beszámolóját a munka világának 2018-as állapotáról. Jelenlegi trendekből, a közelmúlt példáiból és különböző területek (gazdaság, tudományok, technológia, stb.) szakértőinek véleményéből indultak ki. A tanulmány célja, hogy főként az Egyesült Királyság üzleti életének szereplőit segítse a mai szükségletek jobb megértésében, s egyben a jövőre való felkészülésben. Olyan eshetőségeket is figyelembe kell venniük, mint a világháló elleni támadások szaporodása, a hologram útján történő kommunikáció, vagy éppen az alkalmazottak hatékony ellenőrzése, teljesítményük növelése agyba ültetett mikrochipekkel. Utóbbit azonban csak a megkérdezettek tizenkét százaléka tartja tíz éven belül kivitelezhetőnek, míg a hologramos megoldást harminckettő.

Otthon, édes otthon

A hagyományos munkahelyekről történő hazavándorlást főként környezetvédelmi és demográfiai okokkal magyarázzák: a légszennyezés csökkentése, illetve a lakosság elöregedése egyértelművé teszi, hogy, amit otthon is elvégezhetünk, valóban végezzük el otthon. Előbbi szempont másik gazdasági/ipari és szabályozási következménye, hogy a termékeket elve hosszabb életciklusra gyártják majd.

A klasszikus értelemben vett munkahelyek eltűnésével párhuzamosan egyre több – hagyományos irodahelyiségekkel nem rendelkező, tevékenységét szinte csak a világhálón bonyolító – virtuális vállalat jelenik meg. Míg a futurológusok régebben munka és élet egyensúlyáról, addig manapság a kettő integrációjáról beszélnek. A dolgozók nem csak egy, hanem több cégnél is lehetnek alkalmazottak, tevékenységük mind speciálisabb ismereteket követel meg, így munkájuk projekt-alapúvá válik. Kommunikációjuk a sávszélesség folyamatos (már-már korlátlanná) növekedése támogatja. A megbeszéléseken legtöbbször nem fizikai mivoltukban, hanem – ugyan nem hologramként, de – valamilyen virtuális formában vesznek részt. Mindeközben folytatódik a rutinfeladatok automatizálása. (Egy-egy esetben valóra válhat az alkalmazottak által irányított vállalat kissé utópisztikusnak és naivnak tűnő modellje.)

Forgatókönyvek

A lokális erők térhódítása mellett a globális méretű korporációk – gyakran a kormányok rovására – változatlanul növelik befolyásukat, míg Brazília, Oroszország, Kína és India a mainál is fontosabb tényezővé válnak.

Mary Chapman az intézet egyik vezetője szerint a jövő sikeres vállalatainak többet kell tenniük annál, hogy alkalmazkodnak a változásokhoz – előrejelzésükkel és azonosításukkal mozgatóerőikké kell válniuk. Ehhez azonban a mostaninál nagyobb empátia, érzelmi intelligencia, a munkavállalók reakcióinak jobb megértése, átérzése szükséges.

A meglepetés-forgatókönyvek közül a cyberterrorizmus és a „robotok által irányított világ” a legizgalmasabbak.

Az első esetben terroristák támadják meg a világhálót és a különböző rendszereket. Hatástalanok a tűzfalak és más biztonsági megoldások. A vírusok a vállalatok adatbázisainak nagy részét megsemmisítik. Mi a teendő ilyenkor, hogyan előzhető meg a digitális Armageddon? Mert sajnos erre az eshetőségre is alaposan fel kell készülnünk.

A másik forgatókönyvben komoly – mennyire komoly? – mesterséges intelligenciával rendelkező, nem feltétlenül humanoid robotok vállalatvezetői pozíciókba kerülnek. A kiváltó ok, hogy a pénzügyi szektorban ma is használt szoftveres döntéshozás széleskörű elterjedésével még jobban felértékelődik a számítógépes rendszerek jelentősége.

Forrás: Agent Portal

A szilíciumfotonikának nevezett technológia a szuperszámítógépek megbízhatóságát emelné nagyságrendekkel, ahol esetenként több ezer processzor cserél adatokat egymással működés közben. Itt egyetlen vezeték megsérülése (ami pár nanométeres csíkszélesség mellett simán előfordulhat) kiüt egy csomó processzort a rendszerből. Emellett a sebességet is korlátozzák a vezetékek.

Az Illinoisi egyetem kutatóinak John Rogers professzor vezetésével sikerült létrehozniuk egy olyan szilícium alapú áramkört, mely hajlítható, nyújtható, összepréselhető. Az új gyártási technológiával olyan áramkörök készthetők, melyeket ruhákba lehetne építeni, vagy mechanikus részek köré hajlítani, így figyelve azok állapotát.

A több éves kutatás eredményeképpen most megszületett kísérleti áramkör nemcsak abban különleges, hogy képes elviselni hagyományos áramkörök számára végzetes fizikai hatásokat, hanem nyújtás vagy hajlítás közben is megtartja elektromos teljesítményét és tulajdonságait. A most létrehozott teszt rendszerben tranzisztorok, oszcillátorok, logikai kapuk és erősítő áramkörök voltak. A különleges eljárással készített áramkör elviseli az extrém hajlítást és nyújtást, miközben elektronikus paraméterei hasonlóak maradnak a hagyományos szilícium lapkákra épített áramkörökhöz.

Az eljárás megnyithatja az utat egy egész sor nagyteljesítményű eszközhöz, melyek korábban elképzelhetetlen helyzetekben és körülményekben is működőképesek maradnak. Idővel pedig lehet hogy a nemrégiben bemutatott Nokia Morph hajlítható koncepció telefonja is ehhez hasonló alapokon fog megvalósulni.

Forrás: IT-Extreme

David a nemiséggel és a mesterséges intelligenciával egyszerre foglalkozik. Írt egy könyvet is „Sex with Robots: The Evolution of Human-Robot Relationships” címmel. Könyvében arra következtet, hogy az évszázad közepére az úgynevezett sexbotok az emberi társas élet normális, vagy fogalmazzunk úgy, elfogadott részei lesznek.

Azt mondja: „Gondoljunk csak bele! Csodás szex 24/7-ben!” Van egy olyan érzésem, hogy a doktor életéből nagyon hiányozhat valami, mert napi 24 óra csupán csak egy héten át is felér az öngyilkosságal. Legalábbis ha a realitás talaján maradunk. Bár az itt nagyon nehéz. Térjünk vissza a doktorhoz. Ő azt mondja, hogy az emberek akár még szerelmi kapcsolatba is kerülhetnek majd a robotokkal.

Ennek lehetőségét azonban Yvonne K Fulbright new york-i szexológus határozottan elveti. „Véleményem szerint erősen túlzás azt képzelni, hogy ember és robot között szerelmi kapcsolat is lehetséges. … Az efféle kapcsolatokat az emberek különben is megbélyegezték. Úgy vélik, csakis vesztesek tehetnek ilyet.” - mondja. A „vesztes” jelzővel kapcsolatban bukkantam rá az Al3xandra nevű bot adatbázisára, amiben az egyik hozzászólásban azt olvashatjuk: „Olyan csúnya programozó vagyok, hogy engem még a pornóoldalak is 404-el dobnak”

A japánok egyébként élen járnak az életszerű szexbotok fejlesztésében is, az egyik cég már most is dicsekedhet egy sebészi pontosságú androiddal. Ha nem is egyértelműen a vesztességre vezethetőek vissza az efféle igények, nagyban hozzájárul ehhez a társadalom rossz irányba történő fejlődése, az egyre nagyobb elfoglaltság, amikor már nincs az embernek ideje tisztességes kapcsolatokat fenntartani. Ha így folytatódik, lehet, hogy elérkezik az a pillanat is, amikor már magunkra sem lesz elég időnk, nem csak társunkra. És akkor vajon mit lépünk majd?

Forrás: shortnews.com, ITport

Egy új, energiahatékony lapka tervezésének köszönhetően, melyen az MIT tudósai dolgoznak, egy napon lehetőség lehet majd testünkbe implantált orvosi eszközök működtetése, amelyekhez az áramforrás mi magunk lehetünk.

Ez az új chip - melyről a tudósok azt állítják, tizedannyit fogyaszt majd hagyományos társainál - ma kerül bemutatásra az Internatinal Solid State Circuits konferencián San Franciscoban. A chip egyelőre még koncepcionális fejlesztési stádiumban van, a tervek szerint különféle hordozható eszközökben, pl. mobiltelefonokban és PDA-kban lehetne alkalmazni.

„Meg teszünk minden tőlünk telhetőt, hogy ezt az alacsony feszültségű technikát minél hamarább használatba vehessék az emberek”, mondta Dennis Buss, a Texas Instruments Inc. vezető tudósa. Mérnökeivel együtt két éve dolgozik a projekten. „További 5 év szükséges még hozzá, hogy eljussunk a munkával oda, ahova akarunk”, tette hozzá. „A most közelgő bemutató, amelyen nyilvánosság elé tárhatók terveink, egy nagyon fontos lépés, de a neheze még hátra van.

Az energia hatékony felhasználása - ahogy a chipet jellemző low-voltage szóból is kiderül - az elektromos feszültség radikális csökkentésében foganatosodik meg. Erről Joyce Kwong végzős hallgató is beszélt. Napjaink mobil processzorai 1 volt körül üzemelnek. Az új technológiához legalább 0.3 voltra kell csökkenteni a feszültséget.

Ha az alapképletet használjuk a lapkák fogyasztásának kiszámításához, a képletben a feszültség négyzetesen szerepel. Ez azt jelenti, ha növekedik a teljesítmény, az energia szükségletek ugrásszerűen megnőnek. Ugyanakkor ha a teljesítmény csökken, a feszültség lezuhan.

„A feszültség egy sarkalatos pont”, mondja Jim McGregor, az In-Stat egyik elemzője. „Ezek a hordozható eszközök egyre többet kell, hogy felmutassanak az emberek számára. A feszültség csökkentése magával hozza a lapkák bonyolultabbá válását is, amelyek egyre több funkcióra képesek. Mindemellett növekedik az áramforrások élettartama is, ami szintén fontos szempont.”

Az, hogy mennyi feszültségre van szükség, attól is nagyban függ, hogy mit csinál az adott chip éppen. Jelenleg is beérheti 0,3 volttal, de persze csak tétlen állapotban. Amint feladatot kap és a teljesítmény, a „sebesség” előtérbe kerül, növekedik a fogyasztása, és ezzel együtt felugrik a feszültség is. A chipet pedig két küszöb érték közé tervezik feszültség szempontjából.

A tudósok hozzá tették, hogy a lapka DC-to-DC átalakítókat is használ, amik a feszültség szinteket vezérlik. Kwong azt is elmondta, hogy a megcélzott 0,3 voltos érték eléréséhez újra kell tervezni a memória és a logikai áramköröket is. „A hagyományos 6 tranzisztoros bit cellák helyett 8 tranzisztoros cellákra van szükség… Ez elősegíti a memóriából történő kiolvasást, több tranzisztor esetén kisebb a zavarás mértéke olvasás közben… Eddig úgy gondolták, hogy 0,9 volt a chipek esetében már maga a padló, s ezek a fickók most készülnek felszedni a deszkákat is.”

Forrás: itport, cw

A céget egyébként az Intel és a Microsoft is támogatja anyagilag. Az elképzelés elég érdekes. Elmondásuk szerint a módszer úgy működne, hogy a tömbökbe fogott memória egységek között egy olvasófej mozogna, ami a multi-head merevlemezek analógiájára lenne kialakítva. A megfelelő cellára pozícionálva az egység a mai memóriák elvén működve olvasná ki a cella pillanatnyi állapotát. A rendszert a cég MEMS-nek, azaz microelectro-mechanical systemnek nevezte el.

„Egyelőre jó úton haladunk és nagy valószínűséggel tudjuk tartani a tervezett határidőt, azaz 2010-et”, mondta Gordon Knight, a Nanochip vezérigazgatója.

A cég által elképzelt cellák mérete nanométeres nagyságrendbe esik, 2-3 nanométer nagyságúak lennének. Roppant mértékű miniatürizálásuk a tárolt adat sűrűségében is megnyilvánul, hiszen cellánként 1 terabyte kapacitásra gondoltak rögtön első nekifutásra. Az első prototípusokat már 2009-ben be akarják mutatni, s a tömeggyártást rögtön az az utáni évre tervezik. A prototípusok méretei kicsit nagyobbak lesznek: 15x15 nanométer és 100GB cellánkénti kapacitással számolnak.

Kissé elhamarkodottnak tűnhet a prototípusok fényében a végső cél, főleg ha még hozzátesszük azt is, hogy évenként a tárolókapacitás megduplázásáról beszélnek. Így rögtön az első év távlatában már kétesnek tűnik a kitűzött cél elérhetősége.

A céget ’98-ban alapították és az Intel, illetve a JK&B 14 millió dollárt fektetett be a fejlesztésbe. 2006-ban 10 milliót kaptak korábbi fejlesztésükre, ekkor már a Microsoft is a támogatók között szerepelt. Eddig 7 amerikai szabadalmat tudhat magáénak a cég, s további 34 találmány vár elbírálásra.

Forrás: informationweek

Az „elektronikus tetoválásról” szóló filmjük egy ölelkező szerelmespár videóján keresztül mutatja be az érzelmek fokozódására egyre jobban burjánzó digitális tetoválást. A film tehát pont rátapint a modernkori testfestéshez kapcsolódó egyik legalapvetőbb kérdésre, a megváltoztathatóság témakörére. Egyelőre persze csak a kérdésfelvetés szintjén áll a digitális tetoválás ötlete, amely az érzelmi változások hatására reagálna, kommunikálna testfelületünkön a többi emberrel, tehát a statikus testfestés helyett folyamatos változásban lenne - elektronikai eszközök segítségével. A The SKIN: Tattoo project nem az első, amely az emberi bőr lehetséges jövőbeni díszítési lehetőségeit vizsgálja: korábban, szintén a SKIN keretében, izzókkal felszerelt elektronikus ruhákat mutattak be, melyek a viselő érzelmi állapota szerint változtatták fényüket.

Szintén a Holland Design Héten mutatták be az „Off the grid: Sustainable Habitat 2020” elnevezésű projektet, amely a tetoválással szemben az épület külső burkolatait (bőrrétegét) tekinti aktív szövetnek. Olyan külső felületeknek tehát, amelyek képesek az időjárás hatásaiból a lehető legtöbbet kinyerni, hozzájárulván a fenntartható építészethez. Ezt az épületek külsején elhelyezett tölcséres membránokkal oldanák meg, melyik mindig az adott időjárási viszonyokhoz igazodva fordulnának el, gyűjtenék és vezetnék épületek belsejébe napsütéses időben a fényt. Szél esetén az épület ventillációjához és elektromos áram termeléséhez járulnának hozzá, esős időben pedig vizet gyűjtenének.

Forrás: hg.hu

Állítólag 50 évvel ezelőtt a hollywoodi filmesek teljesen biztosra vették a 3D filmek elterjedését. Ez nem lett így, holott a 3 dimenziós papírszemüvegek még a hi-techre fogékony magyar háztartásokban is felbukkantak a nyolcvanas évek vége felé. Akkor csak porfogóként funkcionáltak.

A képernyő előtt még 21 században sem húzzuk be a nyakunkat kitüremkedő vadállatok láttán, hacsak épp nem egy IMAX moziban csücsülünk. Ott viszont főként unalmas természetfilmekkel kell beérjük a rendes mozifilmek helyett.

Rövidesen változik a helyzet. A Samsung néhány héten belül megtöri a jeget az Egyesült Államokban, ahol hamarosan kapható az első 3 dimenziós plazmatévé. A technológia nem saját, a TriDef 3D névre hallgató szoftveres átalakítót a DDD (Dynamic Digital Depth) csoport fejlesztette ki évekkel ezelőtt. Az átalakító egy speciális képernyőn keresztül bármilyen DVD-ből képes 3 dimenziós képet varázsolni, tehát se spéci kamera, se idétlen papírszemüveg nem kell hozzá.

Ennek ellenére a Samsung 42 és 50 colos méretben kapható 3D-s plazmájához mégis kell majd kukker, amiből 200 dollárért (~ 36 000 forint) kettőt adnak majd a szoftver mellé. Hogy mennyire ad élethű képet a Samsung plazmája, azt nem tudjuk, de gyaníthatóan kevésbé lesz realisztikus, mint az eleve 3D-ben forgatott filmek.