Először is művész úr alkotásait csodáltuk meg a Művészetek Palotájában. Akkor még csak egy kreditünk volt, aztán egy függönyös kocsmában szar Drehert ittam Arany Ászokos üvegből. Először nem tudtam, hogy mi a baja, ez finom szokott lenni, nem pedig ilyen bé kategóriás. Na Máté szakértett és megállapíthattuk, hogy csomagolási nehézségekkel küzd a sörgyár. Rémálom.

Tekergés után megérkeztünk Margitszigetre, ahol kezdődött a Véres Pumcsi iszogatása, közben pedig szurkoltunk Athinának, hogy odaérjen, ami sikerült is. Pumcsi megtette hatását, majdnem megkértem őket, hogy jöjjenek értem négyre, de visszafogtam magam.

A stégen volt egy kis kommunikatív cunci, akit születésnapja alkalmából megkínáltunk egy Véres Pumcsival, amit először nem akart meginni, 5 perc múlva viszont a haverjával jött vissza, hogy ez annyira jó, hogy…. Na ezt a trükköt nem vettem be, meg kell becsülni azt a Pumcsit, nem lehet ilyen kis tizenévesekre pazarolni, na.

Margitsziget után „menjünk be a boltba”, de sajnos kitört a parasztlázadás és nem valósult meg a terv. Lánchídon már nem bírtam magammal, késztetést éreztem, hogy ráfeküdjek a farostlemezekre és hogy a művirágfüzérbe tekerjem magam. Ez a tekerés túlzás azért, mert kábé addig jutottam el, hogy a nyakamba vettem azt az ocsmányságot, na mindegy. Két cunci szedte szét azokat a virágos girlandokat, vagy miket, egyből alkalmatlankodnunk kellett természetesen.

- Segítsünk?

- Aha, köszi!

Na ezt fél percen belül megbánták, mert amint kibogoztunk egy füzért már a nyakunkban lógott és tekeregtünk vele.

Majd menjetek a hétvégi kirakodóvásárra, biztos klassz lesz!

Mint tudjuk nincsen éjszakai járat madár nélkül. Fogtam egyet! Leült velem szembe egy hordóhasú papa, aki ittas állapotban küzdött önmagával. Pár megállóval később felszállt egy ismerőse, aki szintén jól érezte magát. Az új versenyző próbált kommunikálni a madárral, de annak meg annyi energiája sem volt, hogy kinyissa a száját, csak intett neki, nagyjából mindenre, tök mindegy hogy mondott vagy kérdezett valamit a pajtása. Ez még nem is annyira érdekes, na de amikor elhatározta, hogy leszáll, akkor kezet csókolt nekem és udvariasan elköszönt, de mindezt úgy, hogy halandzsázott. Azt hittem rám fog esni. Hjajj.

Na megyek be a szitibe, találkozom a két kőművessel, elköszönök tőlük…

Voltunk vásárolni, megvettük az ipari mennyiségű fogkrémet és tusfürdőt az úthoz.

Új szöveget tanultam egy drogos jóvoltából, aki a parkolóban szólított le minket, Apu persze első pillanatban még naiv jóindulattal meghallgatta a langaléta lemezét, hogy sajna elfogyott az üzemanyag a kocsijából, és ejjj, kéne….

- Akkor menjél arra tovább, ott van a benzinkút!

Ennyi.

MSN-en BiG és én éppen arról elmélkedünk, hogy testnevelő tanárnak kéne lennie, mert Misi bácsi óta tudjuk ez egy remek szakma.

Kisképzőnek nincsen tesi terme, csak egy „kondi terem” van az alagsorban. Emiatt a Margitszigetre jártunk ki az uszodába. Hála a jó Istennek csak első évben felügyelt ránk Veronika, aztán lebabázott, emiatt meg Misi bácsihoz kerültünk. Misi bácsi egy kedves sánta gavallér volt, aki imádta a nőket, fiatal korában biztos kapott fegyelmit, amiért a lánykollégiumban nem bírt viselkedni. Szóval Misi bácsi szerette a kis tanítványait is és ezt ki is mutatta. Aki kinyújtott kéz távolságban volt, azt sajnos behálózta a pók és bizony beülhetett Misi bácsi ölébe. „Gyönyörű Madonna, mhhhhhhhh…..” Mivel nem szerettünk télen a mínusz tíz fokban a kinti medencében hátúszás közben a hóesésen kattogni, ezért minden egyes héten az osztály többsége (mindig ugyan azok) menstruált, így ez a csoport „futott”

Hjajj, olyan jókat sétálgattunk meg elmentünk a játszótérre állatkodni. A legjobb akkor volt, amikor utolsó órának rakták be a tesit, mert akkor már korán haza lehetett menni.

Na igen, a lógást nem nagyon szeretik az iskolák, pláne nem a Kisképző. Még az előző vezetés találta azt ki, hogy kártyás beléptető kapukat tol a bejárathoz, plusz szekuriti és kamerás megfigyelőrendszer. Természetesen a világ legegyszerűbb dolga volt kijátszani ezeket, mert csak annyit kellet csinálni, hogy időben bementünk, leültünk a büfében megreggelizni, utána pedig nagyjából húsz perc büfi után „elmegyünk forgatni” felkiáltással elbúcsúztunk Ida nénitől (RIP) és a szekusoktól. A kapu listáján meg csak azt nézték meg, hogy ki késett el, a későbbieket meg leszarták.

Milyen jó volt a Kisképzőbe járni….csak a végén volt elcseszett.

Egy hét múlva ilyenkor már Odderben leszek.

A nap eseménye az volt, hogy találkoztam Dórival, Vikivel és Pannival. Panni mesélt nekünk sok érdekességet az iskoláról, ő egy évvel ezelőtt volt kint.

Dzseszpitől állítólag az iskola oldalán is van kép, de esküszöm, hiába keresem, nem találom. Viszont Panni mutatott képet, pont úgy néz ki, mint ahogyan elképzeltem!

Elég hihetetlen, hogy legközelebb Dániában találkozom a lányokkal.

A metrón láttam egy érdekes szerelést, megfogadtam, hogy ide is leírom. Figyeljetek… nyáron, amikor meleg van, és rövid gatyában flangál a nép, akkor senki se vegyen fel háromszor áttekert sálat, mert bár látványnak különleges és nem hétköznapi, de kurvára röhejes. Eszem megáll.

Lerendeztem a könyvtárat is, visszaszolgáltattam a nyomorult művtöri könyveket, egyiket ráadásul késéssel, de nem büntettek meg. Mondjuk csak pár napot késtem, de akkor is rendes volt tőlük.

Hazafelé megkívántam egy kis cicahusit és bementem a helyi kínai büfébe. Éppen nevelés volt folyamatban, békésen megvártam, amíg elseggelték a gyereket, aztán anya morcosan kiszolgált, amíg apa hátravitte a kis gempát még egy körre.

Ma különleges este van, mert nem mentem sehová sem. Micsoda időpazarlás….

Na majd holnap beugrom Mariettához, plusz a két kőművest is összeszedem, hogy egyem meg a kis szívűket.

MADRID.- Científicos de Holanda, Estados Unidos y Yemen han descubierto por primera vez pisadas de dinosaurio en la Península Arábiga. Las huellas son de un gran ornitópodo (con pies de tres dedos) y un rebaño de 11 saurópodos (con cuello largo y gruesas patas) que vivieron hace 150 millones de años en lo que hoy es la República de Yemen.

"No se habían encontrado pisadas en esta zona antes", indica el paleontólogo holandés Anne Schulp, quien afirma que "la Península Arábiga había sido un punto en blanco en el mapa de los dinosaurios hasta ahora", debido sobre todo a la falta de interés de las autoridades.

Schulp, del museo de Historia Natural de Maastricht (Holanda), y sus colegas Nancy Stevens, de la Universidad de Ohio (EEUU) y Mohammed Al-Wosabi, de la Universidad yemení de Saná, publican los resultados de sus investigaciones en la última edición de la revista científica 'PLos ONE'.

El equipo estuvo en el yacimiento de Madar, a 50 kilómetros al norte de la capital, Saná, en 2006 y 2007, y ha completado un mapa y un estudio documentado de las huellas fosilizadas.

Hace millones de años, la zona se encontraba en la costa y estaba cubierta de barro húmedo, en el que se plasmaron las pisadas de estos grandes reptiles, que luego con el tiempo se fueron cubriendo de sedimentos.

Las rocas en las que fueron halladas son probablemente del periodo Jurásico tardío, de hace unos 150 millones de años, según afirma Al-Wosabi en el estudio.

Foto: Rastro dejado por las huellas de los dinosaurios jurásicos. (Foto: Eurekalert)

.....

.

AGENCIAS / Público.es, 21/05/2008

Si los campos de petróleo no eran prueba suficiente, las huellas lo corroboran: la península arábiga estuvo poblada por dinosaurios. Científicos de Holanda, EEUU y Yemen han descubierto por primera vez las pisadas de una manada de once saurópodos, un tipo de dinosaurio caracterizado por un largo cuello, que caminaron por una marisma de lo que ahora es Yemen.

"No se habían encontrado pisadas en esta zona antes", declaró a Efe por teléfono el paleontólogo holandés Anne Schulp, quien afirmó que "la península arábiga había sido un punto en blanco en el mapa de los dinosaurios hasta ahora", debido sobre todo a la falta de interés de las autoridades.

Schulp, del museo de Historia Natural de Maastricht (Holanda), y sus colegas Nancy Stevens, de la Universidad de Ohio (EEUU) y Mohammed Al-Wosabi, de la Universidad yemení de Saná, publican los resultados de sus investigaciones en la última edición de la revista científica PLos ONE.

El equipo estuvo en el yacimiento de Madar, a 50 kilómetros al norte de la capital, Saná, en 2006 y 2007, afirmó Schulp, y ha completado un mapa y un estudio documentado de las huellas fosilizadas.

Las huellas datan de hace unos 150 millones de años, y muestran el recorrido de varios saurópodos caminando a la misma velocidad junto al río, probablemente en busca de comida, según dijo Schulp en una entrevista telefónica.

Hace millones de años, la zona se encontraba en la costa y estaba cubierta de barro húmedo, en el que se plasmaron las pisadas de estos grandes reptiles, que luego con el tiempo se fueron cubriendo de sedimentos, explicó.

Las rocas en las que fueron halladas son probablemente del periodo Jurásico tardío, de hace unos 150 millones de años, según afirma Al-Wosabi en el estudio.

El primero en avistar las huellas fue un periodista yemení en 2003, que sospechó que se trataba de algo importante y envió una foto por correo electrónico a Schulp.

La vaca del mesozoico

Los científicos identificaron esa huella como la de un gran ornitópodo, un herbívoro que andaba sobre sus patas traseras y que se conoce como "la vaca del mesozoico".

Schulp explicó que luego los paleontólogos encontraron otras pisadas pertenecientes a 11 saurópodos pequeños y grandes, unos dinosaurios de largo cuello de los periodos Jurásico y Cretáceo, que se desplazaban juntos.

"Es raro ver un ejemplo tan grande de rebaño de dinosaurios", según Schulp, para quien se trata de "un comportamiento social interesante en el caso de reptiles".

"Lo bueno de las huellas es que puedes ver lo que estaban haciendo", comentó Schulp. "Puedes poner algo de vida en los fósiles".

También es poco usual encontrar pruebas de la presencia de un ornitópodo de tan gran tamaño en el Jurásico tardío, a pesar de que ornitópodos y saurópodos llegaron a coincidir en el tiempo, añadió.

Hasta ahora sólo se han rescatado unos pocos fósiles de dinosaurio en la península arábiga, que incluyen unos huesos que Schulp estudió en el sultanato de Omán, y posibles fragmentos de un dinosaurio de cuello largo en Yemen.

.....

A kép a kis-dunai partszakaszon készült, ahol télen-nyáron jószívű (kiszáradt kenyerű) kutyasétáltatókat várnak a madarak.

by J.Q.

Rozella

Nimfa

Agapornis

Kis Sándor papagáj

Zebrapinty

Kanári

Kacagó gerle

Sirálykapinty

Kecskepapagáj

Énekespapagáj